Kedves látogató, üdvözöllek! 

1994. július 12.-én születtem Rimaszombatban. Négyéves korom óta muzsikálok. Könnyű dolgom volt, hiszen zenészcsaládban láttam meg a napvilágot. Nagyapám, Botos Béla, zenészkörökben csak Bumbi, a környék ismert brácsása volt, számos zenekarban megfordult, de évekig muzsikált Prágában és Karlovy Varyban is. Rimaszombatban a Rimavan folklóregyüttes brácsásaként is ismerték. Édesapám nagybőgőzik (legtöbbször közösen lépünk fel), míg én először a hegedű mellett tettem le a voksom, s 14 évesen megnyertem a Sajógömörön megrendezendő Czinka Panna Prímásversenyt is. Példaképem Lakatos Róbert brácsaművész.

    Az idén érettségiztem a rimaszombati Kereskedelmi és Szolgáltatóipari Szakközépiskola Hotelakadémia szakán, egyúttal a besztercebányai Konzervatórium előkészítős hallgatója voltam brácsaszakon. A hegedű mellett ugyanis nagyapám örökébe lépve egyre nagyobb szerepet tölt be az életemben a brácsa, s az elmúlt években több zenekarban is kipróbálhattam a tehetségemet. Mind magyar, mind szlovák zenei közegben otthonosan mozgok, több együttes hívott már a tagjai közé egy-egy fellépés erejéig. Életem eddigi legnagyobb szakmai sikerét Puka Károllyal éltem meg, akinek a zenekarában két alkalommal is felléphettem a Simonyi nótaversenyen.  
 Az elmúlt években rendszeresen vállalok fellépéseket kiállításmegnyitókon s egyéb kulturális rendezvényeken, a Rimaszombatban megrendezendő Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny Kulcsár Tibor-díjátadóján Piazzolla Oblivion című művét adtam elő, míg a Szepsiben megrendezett Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál megnyitóján John Williams Schindler listája című számával léptem közönség elé. Februárban félórás önálló koncertet adtam (Lajka Katalin zenei kísérete mellett) Kassán, a Csemadok évfordulós rendezvényén. Több fellépésünk volt az elmúlt években édesapámmal és nagyapámmal közösen, a családi zenekar prímásaként Axmann Dezider cimbalomművésszel kiegészülve több rendezvényen húztuk a talpalávalót, de komolyzenei programmal is várjuk az érdeklődőket.
    Ifjú roma és nem roma barátaimmal (Marek Krištofík – hegedű, Tomáš Gašpierik – nagybőgő, Ľubomír Gašpar – cimbalom, Horváth Roland – klarinét) Muskétások – Mušketieri – Musketiers  néven klasszikus felállítású roma együttest hoztunk létre, akikkel klasszikusokat és könnyebb hangvételű műveket is megszólaltatunk. Axmann Deziderrel  és édesapámmal, id. Botos Bélával (nagybőgő) létrehoztunk  egy triót is, amellyel járjuk az országot. A napokban jelent meg a Viničan népi együttes dupla hanghordozója, s az a megtiszteltetés ért, hogy a zenekarnak a brácsása lehettem. Más zenekarok tagjaként születésnapi bulikat, de temetési búcsúztatókat is vállalok.
    Szeptembertől a besztercebányai Konzervatórium brácsa szakán folytatom a tanulmányaimat, s felvettek a Snétberger Zenei Tehetség Központba is. A későbbiekben szeretném a tanulmányaimat Pozsonyban vagy Budapesten folytatni.     Barátaimmal ősszel Rimaszombatban a Pósa Lajos Emlékév alkalmából Dankó Pista emlékestet tervezünk.  
Életem a zene, amelynek tolmácsolásával szeretnék örömet szerezni mindenkinek.
Ha tehetik, ne hagyjanak ki az életükből!